Miért ne lehetne visszatérő mintákat felfedezni fényképekben vagy festményekben? Miért ne lehetne módszert készíteni fények olvasására és írására. Én ezt tettem. Semmi új nincs abban ami a módszer pontjaiban van, de egységesítve hatékonyabb mint bármi, mint amivel eddig találkoztam.

Ha már látunk és nem csak nézünk kevesebb időt pazarlunk el, mert látjuk hol kell korrigálnunk, hogy elérjük azt amit akarunk. Felszínes workshopok, könyvek, magazincikkek inspiráción kívül ritkán adnak kézzelfogható eszközt arra hogyan valósítsunk meg valamit. Engem inkább összezavartak! Egyetlen "másoló" azaz "tanuló" projekt során több összefüggést értettem meg mert saját szavaimmal is megtudtam fogalmazni mit csináltam. Ez volt az igazi tanulás. És ebbol már lehet hova fejlodni továbbfejleszteni, finomítani! És ha nekem bevált, mirt ne válna be másnak is?

A másolás nem célja, hanem módszere a tanulásnak.

Szerintem ez az egyik legnagyobb tabu ma a fotóstársadalomban. Mindenki csinálja, mert így tanul, de fél más tole is megtanulja amit nagynehezen megtanult. Mert higyhjétek el nekem, nincs új a nap alatt. Ha valki kitalál valami újat portréfotóval kapcsolatban, keressen meg mert nagy valószínuséggel valaki már megcsinálta 400 éve. Egyik fotós mutatta milyen eredeti is az o kedvenc fotósa. Nekem a kedvenc festom ugrott be rögtön. Szerintetek ok nélkül? Lehet nem csak az én kedvencem Caravaggio és a reneszánsz?

Cravaggio balra 1500-as évek vége, Lachapelle jobbra 2000-es évek eleje.

Ezért ne vegyetek semmi új gépet obit vakut! Tegyetek rendet a fejetekben. Egyik legfontosabb, hogy jól erősítsük meg tudásunkat a sokszor unalmasnak tűnő fénytechnikai alapokkal. Tanuljuk meg a szavakat amikkel vizuálisan beszélünk a nézőhöz. Néhány szó: kulcs, fény minősége, árnyékminta, derítés, élesség, mozgás, perspektíva stb.

Nem azt mondom, hogy minden jó kép elkészítőjének tudnia kell ezeket a szavakat. Lehet valaki szerencsés, lehet valaki született zseni. Én NEM vagyok egyik sem.

Azoknak kell tudni ezeket a fogalmakat pontosan akik meg is akarják ismételni egy jó képüket és jobbak akarnak lenni a tavalyi képeiktől. Ehez kell a tudatosság, a projektek és kőkemény kitartás. Ha másoknál akarunk jobbak lenni, az rossz út. Magunknál kell jobbnak lenni. Ilyenkor a szerénység és józanság előrevisz a büszkeség, félelem, és irígység visszafog bennünket.

De mit is akarunk? Én sokáig azt hittem, hogy a fényképezogépem, objetívem silánysága miatt silányak a képeim. A gyártók, imádják ezt elhitetni velünk. De rájöttem ez nem így van. Amíg erre nem jöttök rá egyhelyben topogtok. És ez nehéz, és idegesíto! És az a rengeteg pénz!

Kezdj bele egyetlen és csakis egyetlen projektbe!

És addig ne hagyd abba amíg azt nem mondod: Igen ezt akartam. Ne érdd be azzal: ez már majdnem az. Elég ez így nekem!

Tehát mielőtt elővennénk új csili vili gépünket és kattogtatnánk ezerszám, üljünk le egy fehér lap elé és gondolkodjunk azon mit is akarunk csinálni. És nem ám nagy vonalakban, hanem a lehető legpontosabban. Először ez a legnehezebb. Nekem egy teljes évig tartott.

Ezután addig gyakoroljuk ezt amíg magabiztosan meg tudjuk ismételni a stílus minden elemét, gyorsan és hatékonyan, akár stressz és kedvezőtlen körülmények alatt is. Ezután, és csak ezután kezdjetek új projektba. Sok-sok stíluselemzés és gyakorlás után magabiztosan kezdhetitek kifejezni magatokat, Nálam mi volt a befutó? A klasszikus portré. Miért? Ez inspirált a legjobban.

A választásomat kedvenc fotósaim inspirálták. Kezdő portréfotósoknak ajánlott projekjeim a következők. 1. Környezeti portré, 2. Fekete fehér high-key divatportré, 3. Headshot

Válasszatok magatoknak olyan stílust, ami a legközelebb áll hozzátok. Csináljatok sok sok projektet! Keressetek múzsát és inspirációt gyönyörű fotókból, festményekből, plakátokból, filmekből, és gyakoroljatok rengeteget. Egy egy stílus "lefénymásolása" alatt jobban megismeritek magatokat, mi miért tetszik, és összegyűjthetitek és kombinálhatjátok a tanult stilisztikai elemeket.


Fénykép a bal oldalon Picasso festménye a jobb oldalon.

Ahogy Picasso mondta: egy rossz művész másol, egy jó művész lop.
ahogy Monte Zucker mondta: Fake it till you make it... Better.

Megtanulni fényképezni olyan mint megtanulni zongorázni. Attól, hogy megtanultuk a kottát olvasni és skálázni, talán egy dalt, még nem vagyunk jó zongoristák. Minden nap tanulnunk, gyakorolnunk kell.

Akit érdekel, a fénymásoló tanfolyamon megtanítom mindenkinek a szavakat amik elengedhetetlenek ahoz hogy gyönyörű mondatokat mondhassatok fotóitokkal, úgy ahogy akarjátok. Bárcsak nekem elmondta volna valaki ezeket 20 évvel ezelőtt.